„…Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam el. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme amit tanultam:

Minden fontos dolog bennük foglaltatik. A szeretet és az alapvető higiénia. Az ökológia, a politika, az egyenlőség, és az értelmes élet.

Válasszuk ki bármelyik pontot, fordítsuk le bölcs felnőtt szavakra, és alkalmazzuk családunkra, munkánkra, egész életünkre – meglátjuk, bölcsnek és igaznak fogjuk találni.

Gondoljuk csak el, mennyivel jobb volna a világ, ha összes lakója ebéd után fogná a plédjét és szunyókálna egy keveset, aztán pedig süteményt és tejet uzsonnázna minden délután három órakor.

És akárhány éves is az ember, még mindig érvényes a szabály: a nagyvilágban fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól. ...”

/ Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes/

A Babaház Óvoda Zuglóban, gyönyörű zöldövezetei környezetben helyezkedik el.

Több mint tíz évvel ezelőtt, 2000. szeptember 1.-jén kezdte meg működését egy igényesen felújított, óvodai célokra átalakított kertes, családi házban, mely 20 vegyes életkorú (3-7 éves) kisgyermek befogadására alkalmas.

Két csoportszoba és egy tornaterem biztosít teret a nevelésre, oktatásra. A tervezett, kötetlen formában zajló játékos foglalkozásokon 10-10 gyermek egyéni, differenciált fejlesztése folyik. A gyermekekkel három tapasztalt óvodapedagógus foglalkozik, és egy dadus néni segíti munkánkat.

Az intézmény működését a Babaház Óvoda Nonprofit Kft. biztosítja.

Helyi programunk a tevékenységközpontú óvodai nevelési programra épül. A játéknak kiemelt szerepet tulajdonítunk. Nevelésünk egésze személyiségközpontú, folyamatosan előtérben van az egyéni fejlődés elősegítése. Intézményünkben valamennyi gyermeknevelésben résztvevő felnőtt a partnerközpontú működés híve. Programunk fő törekvése; segíteni gyermekeinknél az önirányítást, a saját megoldások keresésének képességét, kultúrált magatartási szokások kialakítását különböző tevékenységek által.

E cél elérését logopédus és pszichológus rendszeres közreműködésével valósítjuk meg.

„Nem ismerheti jól az anyanyelvét az az ember, aki nem beszél idegen nyelveket”.
(Goethe)

Kis országban élünk, különlegesen szép nyelvet beszélünk. Fontos, hogy ápoljuk, és tovább vigyük ezt az örökséget. De anyanyelvünk és kultúránk ápolása mellett szinte ugyanolyan fontos más nemzetek értékeinek megismerése is. Az új, izgalmas dolgok felfedezéséhez viszont természetesen szükség van az idegen nyelvismeretre. Mit kezdtek volna nagyszerű íróink a megfelelő nyelvtudás híján. Mennyivel szegényebbek volnánk Arany János vagy Faludy György műfordításai nélkül. Bármely korba is tekintünk vissza, nyelvi izoláltságunk mindig is arra ösztönzött minket, hogy megismerjük és megtanuljuk más népek nyelveit. Legyen szó diplomatákról, kereskedőkről, politikusokról, írókról, költőkről, zenészekről stb., minden területen nélkülözhetetlen a nyelvtanulás.

Milyen csodálatos is lehet eredetiben olvasni Villont vagy Blake-t. Meghallgatni és megérteni Gershwint vagy Verdit. Rengeteg dolog sarkall bennünket arra, hogy minél több idegen nyelvet ismerjünk és tanuljunk meg, hogy bővítsük a világról alkotott elképzeléseinket, hogy a nyelv adta szabadságot élvezve színesebbé tegyük életünket.

Hazánk speciális nyelvi elszigeteltsége, az Európai Uniós csatlakozásunk és, hogy bekapcsolódhassunk az európai oktatási rendszerekbe ezek azok a dolgok, amik arra ösztönöznek bennünket, hogy egyfelől anyanyelvünket igényesen használjuk, másfelől, hogy minél többen tanuljunk idegen nyelveket, hogy funkcionális nyelvtudásunk legyen. A cél eléréséhez fontos, hogy a gyerekek egyre korábban kezdjék el az első idegen nyelvvel való ismerkedést, mely bizony már az óvodáskorban megkezdődhet.

Bár sokan még ma is azon vitatkoznak, hogy az általános iskola melyik osztályában érdemes elkezdeni azt, mások szerint azonban egyértelmű, hogy nem szabadna azokat a nagyon kedvező lehetőségeket kihagyni, amelyeket csak ez az életkor kínál, és amire az általános iskolai idegennyelv-oktatás is épülhetne.

Ennek a korosztálynak életkori sajátossága, hogy mindenféle gátlás nélkül, játékos tevékenységeken keresztül sajátítja el az idegen nyelv alapjait, és szinte észrevétlenül jut meghatározott ismeretek birtokába. Nem véletlenül fontos tehát ez az életkori szakasz, hiszen később ezek a nagyon kedvező lehetőségek lassan és fokozatosan eltűnnek. Éppen ezért a kisgyermekkori idegen nyelvi nevelés még ezekre az el nem veszített képességekre épül, segít ebben az anyanyelv tanulásához való időbeli közelség. Az egyik legfontosabb jól hasznosítható eszköz az utánzási képesség, ami speciális kisgyermekkori tanulási forma. Szintén nagy segítség az „oktatásban” a testbeszéd fokozott megértése és a kisgyermekek nagyobb befogadó képességű artikulációs bázisa.

A legfontosabb cél tehát megragadni és fenntartani a gyermekek érdeklődését, úgy, hogy tekintetbe kell venni az életkori sajátosságokat, hiszen a nyelvi nevelés kizárólagosan játékos formában történik.